HUSZONKILENCEDIK FEJEZET
Aidan türelmetlenül haladt az apja dolgozószobája felé, Leoval az oldalán. Baljós előérzete volt, tudta, hogy valami rossz történik. Átkutatta az egész erődöt Kyra után Leo segítségével, megnézett minden kunyhót – a fegyverraktárat, a kovácsműhelyt, a Harcosok Kapuját – és nem lelte sehol sem. Neki és nővérének, mindig közeli volt a kapcsolata, amióta csak megszületett, és mindig tudta, hogy mi történik a nővérével – és most figyelmeztető hangokat hallott belül. Hiányzott már az ünnepről is, és tudta, hogy azt sem hagyta volna ki.
És ami a leginkább aggasztotta: Leo nem volt mellette, ami eddig sohasem fordult elő. Aidan hiába kérdezte, és Leo hiába próbált valamit elmondani, nem tudtak kommunikálni. Csak követte Aidant mindenhová, és nem hagyta magára.
Aidan az egész ünnep alatt egy csomót érzett a gyomrában, állandóan az ajtó felé pillantva, hogy mikor lép be nővére. Megpróbált szólni erről az apjának az étkezés alatt, de Duncant túl sok ember vette körbe, és mindannyian a közelgő csatával voltak elfoglalva és nem vették őt komolyan.
A hajnal első sugarára – Aidan egész éjjel ébren volt – felugrott és az ablakhoz szaladt, hátha meglátja őt. De nem látott semmit. Kiviharzott a szobájából, le a folyosón be Kyra szobájába, és kopogás nélkül benyomta az ajtót a vállával. Szíve majd megszakadt, mikor az ágyát üresen találta, úgy ahogy tegnap hagyta. Tudta, hogy valami baj történt.
Aidan végig szaladt a folyosókon egyenesen apja szobájába, és most ott állt a hatalmas ajtó előtt, a két őrrel farkasszemet nézve.
- Nyissátok ki az ajtót! - sürgette őket.
Az őrök váltottak egy bizonytalan pillantást.
- Hosszú éjszaka volt, fiú - mondta az egyik. - Apád nem fog örülni, ha felébreszted.
- Ma akár harc is lehet - mondta a másik. - Pihenésre van szüksége.
- Nem mondom még egyszer – türelmetlenkedett Aidan.
Szkeptikusan néztek rá, és Aidan megunva a várakozást előrelépett és megütögette a kopogtatót.
- Hé, fiú! - kiáltotta az egyik.
A másik látva az elkerülhetetlent, megszólalt:
- Rendben, de a te bajod lesz, ha bármi is történik. A farkas kint marad.
Leo morgott, de az őr csak annyira nyitotta ki az ajtót, hogy a fiú beférjen, majd gyorsan becsukta.
Aidan apja ágyához szaladt, aki szőrmék között aludt horkolva, egy félig felöltözött lánnyal maga mellett. Megragadta apja vállát és többször megrázta.
Végül a férfi kinyitotta a szemét és úgy nézett a fiára, mint aki legszívesebben elfenekelné. Aidan azonban nem rettent meg.
- Apám, fel kell kelned most! - sürgette. - Kyra nincs meg.
Az apja fáradtan dőlt hátra, a szeme alatt véraláfutásos húzódott, mintha még mindig részeg lett volna.
- Hiányzik? - kérdezte, mély dübörgő hangon. - Hogy érted ezt?
- Nem ment vissza a szobájába tegnap este. Valami történt vele. Biztos vagyok benne. Riadóztasd az embereidet!
Az apja felült, most sokkal éberebbnek tűnt, megpaskolta az arcát, hogy kiűzze az álmot.
- Biztos vagyok benne, hogy jól van a nővéred! - mondta. - Mindig jól van. Túlélte a találkozást a sárkánnyal – gondolod, hogy egy kis hóvihar elfújja őt? Valahol ott van, ahol nem tudod megtalálni – szeret egymaga lenni. Most menj. Viselkedj rendesen, mielőtt elfenekellek.
De Aidan ott maradt, egyre vöröslő fejjel.
- Ha te nem keresed meg, megkeresem én - kiáltotta és kiszaladt az apja szobájából, remélve, hogy ezzel felpiszkálja az érdeklődését.
*
Aidan büszkén állt Volis kapuja a láthatárt fürkészve Leoval az oldalán. Kyra után kutatott. Egyre rosszabb előérzet szorongatta... Az elmúlt egy órát azzal töltötte, hogy mindenkit felkeltett a testvéreitől kezdve egészen a hentesig, hogy látták-e a nővérét. Végül apja egyik embere azt jelentette, hogy látta kilovagolni a Tövis Erdő felé Maltren oldalán.
Aidan ezután Maltren után kutatott az erődben, majd kiderítette, hogy állítólag kilovagolt reggeli vadászatra. Most pedig itt állt, Maltrenre várva, késszen arra, hogy szembeszálljon vele és megkérdezze, hol van a nővére.
Aidan ott állt, sípcsontig a hóban, reszketve a hidegtől, de nem érdekelte. Kezét a csípőjén nyugtatva várt, figyelt, mígnem meglátott valakit feltűnni a látóhatáron. Galoppozva haladt előre, az apja embereinek páncélját viselve, egy sárkány mintája ragyogott a mellvértjén. A szíve egyre hevesebben várt, amikor felismerte Maltrent.
Amaz a kapu felé igyekezett, egy szarvas volt átvetve keresztbe a lován, és ahogy közelebb ért, Aidan látta, hogy rosszallóan néz.
- Félre az útból, fiú! - kiáltott rá. - Elállod a hidat.
De Aidan továbbra is ott állt, szembeszállva vele.
- Hol van a nővérem? - kérdezte követelőn.
Maltren visszabámult rá, és egy pillanatnyi hezitálás látszott az arcán.
- Honnan kellene tudnom? - kérdezte kurtán. - Harcos vagyok. Nem követek szeszélyes lányokat.
Aidan azonban továbbra sem tágított.
- Azt mondták, hogy veled látták utoljára. Hol van? - ismételte meg határozottan.
Aidan le volt nyűgözve az erőteljes hangjától, emlékeztette őt a saját apjára, habár még túl fiatal, hogy olyan mélyen beszéljen, és karcoljon a hangjával.
Valahogy meg kell fognia Maltrent, hiszen az lassan leszállt a lováról, és elindult felé mérges villámló tekintettel, fenyegetőn. A páncélja csattogott minden lépésnél. Ahogy közelebb ért, Leo morogni kezdett, annyira fenyegetően, hogy Maltren megállt, néhány lépéssel arrébb, és a szemét Aidan és Leo között járatta.
Gúnyos mosollyal nézet le a fiúra, izzadságtól bűzlőn. Aidan, bár nem akarta bevallani nagyon félt. Örült, hogy Leo mellette állt, némi bátorságot merített a farkas jelenlétéből.
- Tudod, hogy mivel jár, ha szembeszállsz apád egy emberével? - kérdezte vészjóslón.
- Ő az apám – emlékeztette. - Kyra pedig a lánya. Hol van?
Aidan remegett belül – de nem akart meghátrálni – főleg, amíg Kyra veszélyben van.
Maltren a fiú felett nézelődött, ellenőrizve, hogy ki látja a beszélgetésüket. Megelégedésére, senki sem figyelte őket, közel hajolt a fiúhoz, majd mosolyogva mondta.
- Eladtam a Kormányzónak, egy csinos kis összegért. Áruló volt és bajkeverő, pont, mint te.
Aidan szeme kikerekedett, dühös lett az árulását hallva.
- Ami téged illet - mondta Maltren megragadva a fiú ingét és közelebb húzva őt. Aidan szíve hevesen kalapált, amint látta, hogy amaz lenyúl az övéhez a tőrért. - Tudod mennyi fiú hal meg itt a mocsárban minden évben? Nagyon szerencsétlen dolog. Ez a híd nagyon csúszós, és a part túl meredek. Senki sem gyanítja majd, hogy ez nem egy baleset volt.
Aidan megpróbált kiszabadulni, de Maltren erősen fogta. Elöntötte a pánik, amikor rájött, hogy meg fog halni.
Hirtelen Leo felmordult és Maltrenbe kapott, belesüllyesztve a fogait a csuklójába. A katona elengedte a fiút és felemelte a tőrét, hogy lesújtson vele a farkasra.
- Ne! - kiáltotta Aidan kétségbeesve.
Hirtelen kürt harsant, majd lovasok viharzottak ki a kapun, át a hídon amikor Maltren megállította a tőrt a levegőben. Aidan ahogy megfordult, rögtön megkönnyebbült, hisz meglátta apját és a két bátyját közeledni egy tucatnyi katona társaságában, akiknek az íja már Maltren mellkasára mutatott.
Aidan kiszabadult, Maltren pedig ott állt, tőrrel a kezében, félelemmel a szívében. Vöröslött a dühtől. Aidan füttyentett egyet, és Leo visszahúzódott.
Duncan leszállt a lováról előrelépett az emberei gyűrűjében, miközben Aidan feléjük fordult.
- Látod apám! Mondtam! Kyra eltűnt. És Maltren elárulta őt, eladta a Kormányzónak!
Duncan közelebb ment a feszült csendben. Az emberei körbeállták Maltrent, aki idegesen nézett körbe, majd a lovára pillantott, mintha a menekülésen gondolkodna, de egy ember odalépett és megragadta a kantárt.
Maltren rettentő idegesen nézett a parancsnokra.
- Megpróbáltál kezet emelni a fiamra, igaz? - kérdezte Duncan, miközben hidegen és keményen Matren szemébe nézett.
Maltren csak nyelt egyet, nem szólt semmit.
Duncan lassan kihúzta a kardját és Maltren torkának szegezte, halálos tekintettel.
- Most elvezetsz bennünket a lányomhoz - mondta. - És ez lesz az utolsó tetted ebben az életben.
HARMINCADIK FEJEZET
Kyra és Dierdre az életükért futottak, csúszkáltak keresztül a havas síkságon levegő után kapkodva. Sűrű párafelhő csapott ki a szájukon. Kyrának égett a tüdeje a hideg levegőtől, miközben a keze majd lefagyott, míg a botját szorította. Lovak patájának dobogása töltötte be a levegőt, és amikor visszanézett, azt kívánta bárcsak ne tette volna: a látóhatáron a Kormányzó több ezer lovasa vágtatott. Tudta, hogy nincs értelme futni. Nem látott semmilyen fedezéket a közelben, csak a nyílt pusztát. Végük volt.
Egyelőre még futottak, űzték őket az ösztöneik.
Kyra megcsúszott és arcra esett hónban, de abban a pillanatban már egy kezet érzett a karja alatt, amely húzta felfelé. Dierdre próbálta őt talpra állítani.
- Nem állhatsz meg most! – kiáltott rá. - Te sem hagytál ott, és sem foglak! Gyerünk!
Kyra meglepődött Dierdre hangjának határozottságán, úgy tűnt újjászületett, amióta elhagyta a börtönt, a hangjában remény érződött, még ha a körülmények nem is adtak rá okot.
Újból futni kezdett, mindketten siettek, hogy elérjék a hegygerincet. Megpróbált nem gondolni arra, hogy mi történne, ha a hadsereg elfogná őket, vagy elérnének Volisba, ahol lemészárolnák az embereket.
Amint elérték a gerincet Kyra megállt egy pillanatra. Innen fel tudta mérni a vidéket. Egy hatalmas fennsík terült el előttük, és szívét adrenalinlöketként érte, amikor meglátta az apját, aki száz emberével vágtatott feléjük. Alig hitt a szemének: érte jön. Ezek az emberek csak azért vállalkoztak erre az útra, erre az öngyilkos küldetésre, kockára téve az életüket, hogy megmentsék őt.
Kyra könnyekben tőrt ki. Legyűrte a szeretet ereje. Nem felejtették el. Feléjük futott, és meglátta Maltren fejét a lovához kötözve és akkor értette meg mi is történt: felfedezték az árulását és most eljöttek a lányért. Apja is hasonló módon meglepettnek tűnt, hogy itt találja őt szabadon és nem kell kiszabadítania az erődből.
Mindannyian megálltak félúton, apja leszállt a lóról és elkezdett felé futni, hogy a karjaiba zárja. Amint megérezte maga körül az erős kezeket, egyszeriben megkönnyebbült, úgy érezte most már minden rendben lesz. Sose volt annyira büszke az apjára, mint abban a pillanatban.
Apja véleménye hirtelen megváltozott, amint átnézett a lánya válla felett, és meglátta a Kormányzó hatalmas seregét. Már elérték a gerincet.
Apja gyorsan egy szabad lovat adott neki, egy másikat pedig Dierdre-nek.
- A lovad már vár reád - mutatott egy csodálatos fehér csődörre. - Most velünk fogsz harcolni.
Nem maradt több idő a szavakra, Kyra rögtön lóra pattant, ahogy az apja a sajátjára, és csatasorba álltak a többiekkel, szemben a hegygerinccel. Látta közeledni a Kormányzó embereit, az ezerfős sereget, az ő száz emberük ellen… Azonban mindannyian büszkén várták a csatát, senki sem futamodott meg.
- EMBEREK! - kiáltotta Duncan, erős hangon. - AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁGÉRT HARCOLUNK!
Hatalmas csatakiáltást hallattak, megfújták a kürtjeiket, és egyként nekiiramodtak az ellenségnek.
Kyra tudta, hogy öngyilkosság az egész. A Kormányzó ezer embere mögött, újabb ezer közeledik, és a mögött újabb ezer fő áll. Az apja, sőt az egész seregük tudta ezt. De senki sem hezitált. Ők nem a földjükért harcoltak, hanem annál sokkal drágábbért: a puszta létükért. A jogért, hogy szabadon élhessenek. A szabadság többet ért ezeknek az embereknek, mint az életük és bár mind meghalhattak, de a halál az ő választásuk lesz, szabad emberként.
Kyra az apja, Anvin, Vidar és Arthfael mellett lovagolt, teljesen felvillanyozva. Lelki szemei előtt látta leperegni az életét. Látta mindazon embereket, akiket ismert és szeretett, a helyeket ahol járt, az életet, amelyet élt, tudva, hogy most minden véget ér. Ahogy a két sereg közeledett, egyre jobban kivette a Kormányzó csúf arcát. Friss utálat áradt szét az ereiben Pandesia iránt. A vére bosszúért kiáltott.
Kyra becsukta a szemét, míg elmormolta az utolsó kívánságát.
Ha valóban az volt a jóslat, hogy én egy nagy harcos leszek, akkor most válljak azzá. Ha tényleg van egy rendkívüli képességem, akkor azt most kell használnom… Hadd, történjen meg most. Engedd, hogy összezúzzam az ellenségeimet. Csak ma, csak ezen a napon. Győzzön az igazság.
Kyra kinyitotta a szemét és abban a pillanatban egy horrorisztikus reccsenést hallott. Felállt a szőr a hátán, felnézett az égre és a látványtól elállt a lélegzete.
Theos.
Az óriási sárkány pontosan felette repült őt figyelte nagy, sárga szemeivel. Álmaiból köszönt vissza a sárkány tekintete, és örült, hogy viszont láthatja.
Kyra látta, amint az apja emberei is felpillantanak, tátott szájjal, félelemmel készülnek a halálra. De ő nem félt. Érezte a sárkány erejét, és tudta, hogy a sárkány és ő most egy egészet alkot. Áhítattal nézte, ahogy Theos feléje repül. Szárnyai akkorák voltak, hogy eltakarták a napot, és olyan sikoltást hallatott, hogy az emberek megrémültek. Annyira közel jött, hogy amikor felemelkedtek a nyeregben a sárkány karmai majdnem a fejüket érték.
Kyra követte Theos repülését, ahogy tovaszállt, majd egy kört írva le visszatért hozzájuk. Most mögöttük repült, és úgy jött előre, mintha velük harcolna a Kormányzó emberei ellen.
Szélesre tárta hatalmas állkapcsát, majd elrepült felettük, hogy ő vezesse őket, hogy ő ütközzön meg az ellenséggel elsőként.
A Kormányzó arrogáns arca a sárkány jöttére félelemmel telt meg. Eljött a bosszú…
Theos kinyitotta a száját és hatalmas fújtatások közepette tüzet okádott feléjük, lángokba borítva a havas reggelt. Emberek jajveszékelésével telt meg a levegő, ahogy a tűzvész egymás után emésztette fel a soraikat.
A sárkány újra és újra lecsapott, tüzet hányva, megölve az ellenséget az utolsó emberig. Nem maradt más csak hamu ott, ahol az előbb még emberek és lovak álltak.
Kyrán fura, szürreális érzés lett úrrá. Úgy látta, hogy a végzete bontakozik ki előtte. Tudta, hogy különbözik a többiektől. Tudta, hogy különleges. A sárkány miatta jött.
Most már nem volt visszaút: a Kormányzó emberei halottak. Pandesiat megtámadták és Escalon vitte be az első ütést.
A sárkány leszállt előttük, a hamuval borított mezőre. Mind a lány, mind pedig a harcosok csodálattal bámulták, de ő csak Kyrát nézte izzó sárga szemeivel. Felemelte és kinyújtotta a szárnyait és egy visítást hallatott, mintha az egész univerzumot be akarná tölteni.
A sárkány már tudta. A Nagy Háború elkezdődött.
A BÁTORSÁG GYŐZELME
(Királyok És Varázslók- Második Kötet)
Ez az akció dús fantasy biztos, hogy kedvére lesz azoknak, akik szeretik Morgan Rice korábbi történeteit vagy éppen Christopher Paolini Örökség tetralógiáját. A Young Adult Ficiton szerelmesei falni fogják Rice-nak ezt a legutóbbi munkáját, és még többért fognak könyörögni. The Wanderer, A Literary Journal ( vélemény a Sárkányok felemelkedéséről)
A legkelendőbb sorozat!
A Bátorság győzelme a második kötete Morgan Rice Királyok és Varázslók című epikus fantasy sorozatnak (ami az első része a Sárkányok felemelkedése).
A sárkány támadása után Kyrát egy sürgős küldetésre küldik: át kell kelnie Escalonon és fel kell kutatnia a nagybátyját a rejtélyes Úr tornyában. Eljön az ideje, hogy megismerje igazi önmagát és az anyját. Fel kell fedeznie a különleges képességét és meg kell tanulnia használni azt. Magányosan indul egy veszélyekkel teli küldetésre. Escalon tele van veszélyes kegyetlen vadállatokkal és emberekkel. Minden erejére szüksége lesz, hogy túlélje a küldetést.
Az apja, Duncan délre vezeti az embereit, Esephus nagy vízi városához, hogy megkíséreljék kiszabadítani honfitársaikat Pandesia vasmarkából. Ha sikerrel jár, el kell utaznia az áruló Harag Tavához, és onnan Kos jeges hegycsúcsaira ahol Escalon legkeményebb harcosai élnek. Szükségük van újoncokra, ha el akarják foglalni a fővárost.
Alec kiszabadul Marcótól és elmenekül a Lángoktól hogy megtalálhassa önmagát, amíg átjut a Tövis Erdőn exotikus bestiáktól üldözve. Küldetése szívszaggató utazásra viszi át az éjszakán a szülővárosába, azt remélve, hogy visszatérhet a családjához. Mikor megérkezik ledöbbenti, az amit felfedez.
Merk józan esze ellenére visszafordul, hogy segítsen a lánynak és életében először megtalálja önmagát és furcsa ügyekbe keveredik. Nem felejti el a zarándoklatát Úr tornyába, habár gyötrődni fog, mikor rájön, hogy a torony nem az, amit remélt.
Vesuvius hajszolja az óriást, és Trolljait földalatti küldetésre vezényli, hogy átjussanak a Lángok alatt, míg Theos, a sárkány saját külön misszióját járja Escalon földjén.
A Bátorság győzelme összetett karaktereivel és meghatározó légkörével sodró lendületű monda lovagokról és harcosokról, királyokról és lordokról, becsületről és vitézségről, mágiáról, végzetről, szörnyekről és sárkányokról. Ez a szerelem és a törött szívek története, az árulásé, ambícióké és árulásé. Ez fantasy a legjavából, ami egy olyan világba invitál minket kortól és nemtől függetlenül, amely utána velünk marad örökre.
A Királyok és varázslók harmadik kötete hamarosan megjelenik.
A BÁTORSÁG GYŐZELME
(Királyok És Varázslók- Második Kötet)
Morgan Rice művei
KIRÁLYOK ÉS VARÁZSLÓK
A SÁRKÁNYOK FELEMELKEDÉSE (Első kötet)
A BÁTORSÁG GYŐZELME (Második Kötet)
A VARÁZSLÓ GYŰRŰJE
A HŐSÖK KÜLDETÉSE (1 kötet)
A KIRÁLYOK SORSA (2. kötet)
A SÁRKÁNYOK SORSA (3. kötet)
A BECSÜLET SIRALMA (4. kötet)
A DICSŐSÉG ESKÜJE (5. kötet)
A HŐSIESSÉG MEGBÍZÁSA (6. kötet)
A KARDOK RÍTUSA (7. kötet)
A FEGYVEREK FOGADÁSA (8. kötet)
VARÁZSLATOK EGE (9. kötet)
A PAJZSOK TENGERE (10. kötet)
AZ ACÉL URALMA (11. kötet)
A TŰZ BIRODALMA (12. kötet)
A KIRÁLYNŐK URALMA (13. kötet)
A TESTVÉREK FOGADALMA (14. kötet)
A HALANDÓK ÁLMA (15. kötet)
A LOVAGI TORNA (16. kötet)
A HARC AJÁNDÉKA (17. kötet)
A TÚLÉLÉS TRILÓGIÁJA
AZ ELSŐ ARÉNA: RABSZOLGAKERESKEDŐK (1 kötet)
ARÉNA KETTŐ (2. kötet)
VÁMPÍRFÜZETEK
ÁTVÁLTOZVA (#1 Kötet)
SZERETVE (#2 Kötet)
ELÁRULVA (#3 Kötet)
ELRENDELVE (#4 Kötet)
VÁGYAKOZVA (#5 Kötet)
ELJEGYEZVE (#6 Kötet)
MEGESKÜDVE (#7 Kötet)
ALAPÍTVA (#8 Kötet)
FELTÁMADVA (#9 Kötet)
VÁGYÓDVA (#10 Kötet)
BEVÉGEZVE ( #11 Kötet)
Morgan Rice
Morgan Rice, a tizenhét kötetből álló bestseller, epikus fantasy-sorozat – A VARÁZSLÓ GYŰRŰJE – szerzője, az USA Today első számú bestseller írója, és számos más regénysorozat szerzője. Regénysorozatai közül kiemelendő a VÁMPÍRNAPLÓK című, jelenleg tizenegy kötetet számláló bestseller-sorozat; a TÚLÉLÉS TRILÓGIÁJA, a két kötetből álló posztapokaliptikus thriller (folytatása következik); valamint a legújabb epikus fantasy-sorozat, a KIRÁLYOK ÉS VARÁZSLÓK. Morgan művei audió és nyomtatott kiadásban is megvásárolhatók, és több mint 25 nyelvre fordították le őket.
Morgan örül a visszajelzéseknek, ezért kérjük, látogasson el a www.morganricebooks.com weboldalra, iratkozzon fel az e-mail listára, hogy ezáltal ingyenes könyvhöz és egyéb meglepetésekhez jusson! Töltse le az ingyenes alkalmazást, értesüljön a legújabb, exkluzív hírekről, és keresse bátran az írót Facebook-on és Twitteren is!